Az év végén mindenki összefoglal, tervez és elemez. Én is erre készültem, és valljuk be eseménydús év volt, lenne mit elemezni. De máshogy alakult. Az a meglepetés ért, hogy csodás karácsonyi ajándékokat kaptam a BitcoinBázis csapatától. A rettenetesen cool pulcsiról nem is beszélve, egy lebilincselő köny volt a dobozban persze ezt még akkor nem tudtam. (Innen is köszönöm!)

Knut Svanholm egykori hajós, énekes és jelenleg egy tengeri hajózási társaság Crew Manager-e (legénységvezetője), Bitcoin: Szuverenitás a matematikán keresztül (Bitcoin Sovereignty through Mathematics) című könyve 2019 egyik legelismertebb Bitcoin-könyve volt. Nekem kimaradt, viszont az első oldal után tudtam, hogy nem teszem le amíg nincs vége.

A könyv mindösszesen 105 oldal – két gyerek és egy hajfestés mellett is pár óra alatt elolvasható – és előszavában az áll, hogy elmagyarázza miért a Bitcoin a legfontosabb találmánya korunknak. Ez már szíven ütött. Az utóbbi időben sok olyan írást olvastam, ami egyre közelebb visz a megértéshez. A másik ilyen volt Dan Held cikke ‘PoW is efficient’ címmel. 

Ebben a könyvben megpróbálom elmagyarázni minden szempontból, hogy mitől olyan különleges ez a technológia, mi különbözteti meg a rengeteg szégyentelen másolattól, mi a baj a jelenlegi rendszerünkkel, és vajon milyen lesz a jövő?

Rengeteg gondolatot ébresztett bennem a könyv, de a legjobb benne a közérthetősége. A téma nem egyszerű, sőt nagyon is bonyolult. De annak, aki rászánja magát, hogy megértse, kötelező olvasmány. Tizenkét fejezetbe foglalva, a végén tűpontosan áll a konklúzió:

A Bitcoin organikusan növekszik. Hagyd lélegezni és figyeld a fejlődését, de bármit is teszel, ne szalaszd el a lehetőséget, és szerezz belőle, amíg még lehet, ezen a kedvezményes áron.

Minden üzlet

Az előszóban ígért magyarázat onnan indul, hogy minden emberi cselekedet, interakció ha jobban tetszik, definiálható úgy, mint kereskedés. Adásvétel, csereüzlet. Minden alkalommal amikor egy ember bármilyen kapcsolatba lép egy másik emberrel az felfogható egyfajta cserekereskedelemként. Minden beszélgetés például, amiben részt veszünk információcsere és még a leghétköznapibb vagy legunalmasabb információ is értékkel bír vagy az egyik, vagy a másik fél számára. Gyakran mindkettőnek. Kivéve persze az erőszakos cselekedeteket. 

Tehát a kérdés az, mi képezi az értéket?

Az érték a kínálatból és a keresletből származik, és a kereslet mindig szubjektív. A kínálat nem az. Mivel mindannyiunk életét az idő korlátozza, az idő a szűkös, ritka, eladható erőforrás tökéletes példája. Mindannyian eladjuk az időnket. Eladjuk másoknak csakúgy, mint magunknak. Mindenki eladja az idejét, vagy egy terméken keresztül, amelynek előállítása bizonyos időt vett igénybe, vagy szolgáltatásként, és a szolgáltatások mindig időigényesek.

Néha időt áldozunk azért, hogy valamit megszerezzünk a jövőben. A tanulás például nem jár azonnali jutalommal, de a jövőben jobban fizető, kielégítőbb munkához vezethet. A befektetés alapvetően azt jelenti, hogy a jövőbeli énünket idővel jutalmazzuk, kedvezményes áron. Ismétlem, minden emberi interakciót kereskedelemnek tekintünk. Ez a fizikában gyökerezik. Minden akcióra, reakció a válasz. A kereskedelem a lényegünk, és a kereskedelem lebonyolításához használt eszközeink sokat számítanak az egyes tranzakciók kimenetele szempontjából. A pénz az elsődleges eszközünk arra, hogy értéket fejezzünk ki egymás felé, és ha a pénzteremtés valamilyen szinten korrupt vagy etikátlan, akkor ez a rothadás az egész társadalomban elterjed, felülről lefelé.

Amit a legtöbb ember nem vesz észre, az az, hogy a pénz értéke, ahogy minden másnak az értéke is, teljesen szubjektív. Nem kell elköltened. A probléma a pénz minden egyes inkarnációjával, amit az emberiség valaha is kipróbált, az, hogy az értéke idővel mindig csökken a különböző formájú infláció miatt. Az infláció miatt a hagyományos pénz rossz értékmegőrzővé válik, márpedig a pénznek jó értékmegőrzőnek kell lennie ahhoz, hogy jó befektetés legyen, vagy más szóval, hogy idővel jól helyettesítse az idődet és az erőfeszítéseidet. 

A Bitcoin ezt úgy próbálja megoldani, hogy bevezeti az abszolút hiány fogalmát, amellyel az emberiség még soha nem találkozott. Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent egy ilyen felfedezés a jövőre nézve, meg kell értenünk az érték fogalmának alapjait, és azt, hogy mindennek, amivel az életben találkozunk, bizonyos értéket tulajdonítunk, akár elismerjük, akár nem. Röviden, értéket tulajdonítunk mindennek, amit teszünk, az érték a kínálatból és a keresletből származik, és a kínálat objektív, míg a kereslet szubjektív.

Pénzügyi ateizmus

Ne bízz, ellenőrizd (don’t trust, verify)– ez az egyik ismert bitcoinista szlogen. A mondás nem csak a Bitcoinhoz, hanem minden emberi hatalmi struktúrához való józan hozzáállást képvisel.

A Bitcoin Proof of Work algoritmusa úgy van felépítve, hogy könnyen ellenőrizhető legyen, hogy a számítási teljesítményt valóban ráfordították egy tranzakcióblokk jóváhagyása és a jutalom igénylése érdekében. Ily módon nincs szükség semmilyen hatóságba vetett bizalomra, mivel viszonylag egyszerű egy blokk és a benne lévő tranzakciók érvényességének ellenőrzése. Ez nem más, mint az emberi társadalom kormányzásának teljes újragondolása. A Bitcoin rendszerét a matematika szépsége irányítja. Minden, ami valaha is történik a Bitcoin hálózaton, mindenki számára publikus és ellenőrizhető, azok számára is, akik még nem használják.

2008-ban a hitetlenség egy másik szubkulturális mozgalma született meg. Nevezzük ezt pénzügyi ateizmusnak – a nem ellenőrizhető értékkövetelések elutasítása. A Bitcoin feltalálásával megszületett a tokenek értékére vonatkozó csalárd kifejezések elutasításának módja.

Azt mondják, hogy használjuk azt a rendszert, amely mindannyiunk számára mutat egy bizonyos számot a képernyőn vagy rendelkezünk vele papírcetliken. Mindannyian abban a kollektív hallucinációban élünk, hogy ezek a számok valahogy törvényesek, és hogy hitelességüket nem szabad megkérdőjelezni. Egy bizonyos Bitcoin-címhez rendelt Bitcoin-egyenleg egy laikus számára megkérdőjelezhetőnek tűnhet, de ha alapvető ismerete van az illetőnek a mögöttes hash-algoritmusokról és játékelméletről, akkor nem az.

A Bitcoin blokklánc legutóbbi blokkjának hash-e tizenkilenc nullával kezdődik. Ezek a nullák jelképezik a Proof of Work-t, amely biztosítja, hogy ez a blokk érvényes, és hogy minden benne szereplő tranzakció valóban megtörtént. Ha fel tudod fogni a hash-algoritmus fogalmát, és ha van némi érzéked a matematikához, akkor felismered, hogy milyen óriási mennyiségű számítási erőfeszítésbe került ennek a bizonyos hash-nek a megtalálása. Egyszerűen észbontó. Egy hash-t meghamisítani, amelynek az elején tizenkilenc nulla van, egyszerűen nem lenne gazdaságilag életképes. Természetesen sosem lehet tudni, hogy nem történt-e 51%-os támadás vagy más kísérlet a blokklánc megrongálására, de azt igen, hogy egy ilyen támadáshoz a hálózat több mint felének saját gazdasági érdekei ellen kellene cselekednie.

A Bitcoinban nem hinni kell. Nem kell bíznod semmilyen hatóságban, mert a hitelességét magad is ellenőrizheted. Ez az ateizmus vagy hitetlenség pénzügyi megfelelője. Satoshi nem Jézus volt. Satoshi a názáreti Brian volt, aki azt mondta a követőinek, hogy gondolkodjanak önmagukért.

Energia befelé, ritka tokenek kifelé. Ha a termelési költségek meghaladják a token aktuális árát, a bányász egyszerűen úgy dönthet, hogy nem adja el, ezáltal egyre jobban korlátozva a forgalomban lévő bitcoinok kínálatát, és végül eladhatja azokat más árukért, amikor csak jónak látja. Ebben az értelemben a Bitcoin egy akkumulátor.

A Bitcoin módot kínál arra, hogy az energiát egy adott szám kis részévé alakítsuk át. Nem közvetlenül energiát alakít át értékké, hanem az elektromosságot digitális ritkasággá.

Jelenleg a Bitcoin térben a viták a bitcoin, mint csereeszköz működőképességéről és a bitcoin, mint jó értéktároló potenciáljáról szólnak.

Az egyéni szabadságjogainkat nem a vezetőink adták nekünk, hanem velük születettek. A vezetőink nem adhatnak nekünk semmit, csak arra kényszeríthetnek, hogy bizonyos módon viselkedjünk.

A hiszékenyek gyülekezete

A bankok és a fiat valuta története a kollektív őrület története.

Hosszú távon úgy tűnik, hogy minden rendszer hajlamos előnyben részesíteni azokat, akik tudják, hogyan kell használni, kijátszani a rendszert, és nem azokat, akik a legtöbb értékkel járulnak hozzá együttélésünkhöz. Amit sokan nem vesznek észre, az az, hogy soha nem próbáltuk ki az igazi kapitalizmust, mivel mindig is többé-kevésbé olyan valutákat használtunk, amelyek inflálódnak. Ez lehet, hogy korunk legferdébb narratívája. Az igazi szabadpiaci kapitalizmus az, amit még nem tapasztaltunk, és lehet, hogy egészen más, mint amit a mainstream média próbál elhitetni velünk.

A Föld bármelyik országának határát átlépheted, bármilyen mennyiségű Bitcoinnal a fejedben. Gondolj csak bele. A bitcoinjaid minden országban egyszerre léteznek. Bármilyen előírt korlátot, hogy mennyi pénzt vihetsz át egyik országból a másikba, elavulttá tesz a gyönyörű matematika.

A kód, amelyből mind a Bitcoin, mind az internet teljes egészében áll, beszéd. Bármilyen korlátozás vagy szabályozás, amit a kormány bevezet a bitcoinnal kapcsolatban, egyrészt a bitcoin cenzúra-rezisztenciájának a megnyilvánulása, másrészt a kormányok szólásszabadsággal kapcsolatos álláspontjának a tesztje is. A Bitcoin-használat korlátozása a szólásszabadság korlátozása. Bármilyen korlátozás vagy szabályozás az érték kifejezésének módjára vonatkozóan, azaz a bitcoinok hitelkártyával történő megvásárlásának lehetetlenné tétele azt bizonyítja, hogy a bankszámládon lévő pénz valójában nem a tiéd.

Szeplőtelen fogantatás

A szűkösséget, ritkaságot az interneten csak egyszer lehetett feltalálni. Satoshi eltűnése volt a Bitcoin hálózat első lépése a valódi decentralizáció felé.

A Bitcoinról nem az embereknek kell véleményt alkotniuk, az attól függetlenül létezik, hogy ki mit gondol róla, és inkább tanulmányozni kellene, mint vitatkozni róla.

A pénz egy olyan nyelv, amelyen keresztül értéket fejezünk ki térben és időben. Manapság ezt a nyelvet a számítógépek beszélik. Az ezen a nyelven kifejezett értéket többé nem lehet inflációval vagy hamisítással leértékelni.

Satoshi kőbe véste a felezési időszak hosszát, ami a Bitcoin kibocsátási ütemtervének és kezdeti terjesztésének nagyon fontos szempontja. A Bitcoin hálózat működésének első négy évében tízpercenként ötven új érmét bocsátottak ki, egészen a négy évvel későbbi első blokkjutalom felezésig. 

A feleződés hype-ciklusokat hoz létre a Bitcoin elfogadásában. Minden alkalommal, amikor a Bitcoin ára felszökik, majd visszaesik a kiindulási szint fölé, egy hype-ciklusra kerül sor. A Bitcoin nem rendelkezett semmilyen marketinggel, így ismertségének más mechanizmusok révén kellett elterjednie. Amikor egy bull run kezdődik, az emberek beszélni kezdenek róla, ami a Fear Of Missing Out vagy FOMO miatt még több ember vásárlásához vezet, ami elkerülhetetlenül még magasabbra húzza az árfolyamot. Ez még több FOMO-hoz vezet, és a bikapiac addig folytatódik, amíg hirtelen véget nem ér, és az árfolyam le nem zuhan valahol a bikafutás kezdete előtti szint körülre vagy kissé felette.

Bámulatos architektúra!

Mindegy, hogy a tanulás milyen fokán állsz, ez a könyv kötelező, mert ahogyan a szerző is írja, a Bitcoinról nem beszélni kell, hanem tanulmányozni.

Don’t trust, verify!

A cikk Knut Svanholm: Bitcoin Sovereignty through Mathematics című könyve alapján íródott.