A téma nem egyszerű, és nem gondolom, hogy bárkinek is – leszámítva egy blokklánc fejlesztőt – értenie kéne a blokklánc technológia pontos működését. Olyan ez, mint az internet és a megannyi alkalmazás, amelyek az életünk részei. Mindannyian használjuk, de halvány elképzelésünk van csak azt illetően, hogy milyen technológiai alapon működik. És ez így van jól. Azonban, hogy lássuk honnan jutottunk el oda ahol vagyunk és merre tartunk, repüljünk vissza a digitális lét kibontakozásához.
A kezdetek
Az internet gyökerei egészen az 1960-es évekig nyúlnak vissza és egyes katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdődött. Majd 1972-ben megszületett az első email-program és 1974-ben megjelent az internet kifejezés is.
Az internet valódi elterjedéséről azonban csak a 90-es évek eleje-közepe óta beszélhetünk. Sajátossága, hogy globális és nyílt információ hozzáférést biztosít széles tömegek számára.
Magyarországon 2006-ban a háztartások körülbelül 32%-ában volt internet, 2007-ben már 38%-ában. Egy 2014-es adócsomag-tervezet szerint, Magyarországon 2015-től gigabyte-onkénti százötven forintos adó lett volna kivetve. A tervezetet a tüntetések hatására visszavonták, mivel általános felháborodást keltett mind az országon belül, mind az Európai Unióban.
Az internet, megjelenése óta, az igényeinkkel és a felhasználási szokásainkkal együtt fejlődött.
Web 1.0
Az internet első korszaka, amely a közösségi média és a video streaming előtt létezett! Ez volt a Google előtti időszak a 90-es évek közepétől a végéig.
Az akkoriban létező webhelyek „csak olvasható” formátumban voltak elérhetőek, vagyis rákerestünk a kívánt információra, majd elolvashattuk azt. Tiszta tartalomszolgáltatás, interakció nélkül.
Az e-kereskedelmi webhelyek többsége még mindig web 1.0 jellegű, a mögöttük álló koncepció egyszerű. A cél pusztán a termékek bemutatása az ügyfeleknek, és a vételár befogadása az árúért cserébe. Ezek a webhelyek általában nagyon egyszerűek és gyorsak, azonban a felhasználói interakció szintje minimális.
Web 2.0
A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit.A felhasználók nemcsak tétlen látogatók, hanem saját tartalmat is létrehoznak és feltöltenek egy weboldalra.
Emellett jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség.
Nagyjából 2003 körül kezdődött és alig több, mint egy évtized alatt teljesen újradefiniálta a marketinget és az üzleti életet.
A web 2.0 fő célja, az internet demokratikusabbá tétele és a felhasználók számára a lehető legkönnyebben elérhetővé tétele volt.
Tipikus webkettes szolgáltatások a közösségi oldalak (iWiW, Facebook, LinkedIn), a képmegosztó oldalak (Instagram), a videómegosztó portálok (YouTube), podcast-ok, blogok, fórumok, online tárhely-szolgáltatók és még megannyi más.
Web 3.0
A web 3.0 négy tulajdonsága
- Szemantikus web
A szemantikus web a mesterséges intelligenciával együtt a web 3.0 két alappillére. A szemantikus web segít megtanítani a számítógépnek, hogy mit jelentenek az adatok, és ez fejleszteni fogja a mesterséges intelligenciát, amely felhasználhatja ezeket az információkat. Az alapötlet az, hogy az interneten hozza létre a tudás pókhálóját, amely segít megérteni a szavak jelentését a tartalom létrehozására, megosztására és összekapcsolására keresés és elemzés segítségével.
A szemantikus metaadatoknak köszönhetően a Web 3.0 elősegíti az adatok nagyobb összekapcsolhatóságát. Ennek eredményeként a felhasználói élmény a csatlakozás egy másik szintjére fejlődik, amely kihasználja az összes rendelkezésre álló információt.
2. Mesterséges intelligencia
A MI lehetővé teszi a weboldalak számára, hogy a lehető legjobb adatokat szűrjék és mutassák be a felhasználóknak. Jelenleg a webkettőben megfogalmayyuk felhasználói véleményünket, amelyek segítenek értékelni egy adott termék/eszköz/szolgáltatás minőségét. Gondoljunk egy olyan weboldalra, mint a Rotten Tomatoes, ahol a felhasználók szavazhatnak a filmek listájáról. A magasabb besorolású filmeket általában „jó filmeknek” tekintik. Az ilyen listák segítenek eljutni a „jó adatokhoz” anélkül, hogy „rossz adatokon” mennénk keresztül.
Azonban, mint tudjuk, az emberi ajánlások nem ‘romolhatatlanok‘. Emberek egy csoportja összejöhet, és pozitív értékeléseket adhat egy érdemtelen filmhez, emelve ezzel az értékelésüket. A mesterséges intelligencia megtanulhatja, hogyan kell elkülöníteni a jót a rossztól, és megbízható adatokat szolgáltat számunkra.
3. 3D grafika
A web 3.0 megváltoztatja az internet jövőjét az egyszerű 2D-s webből valósághűbb háromdimenziós kibervilággá. A háromdimenziós kialakítást széles körben használják a web 3.0 webhelyein és szolgáltatásaiban, például online játékokban, e-kereskedelemben, ingatlaniparban stb.
Philip Rosedale, a Second Life alapítója úgy véli, hogy a virtuális identitások ugyanolyan népszerűvé válnak, mint az e-mail címek és a mobiltelefonok. Lehet, hogy ez utópisztikusnak tűnik, de ne felejtsük el, hogy alig 20 évvel ezelőtt, 1997-ben csak néhány ember birtokolt e-mail címet. Minden esély megvan arra, hogy a 3D-s identitással rendelkező emberek száma növekszik.
4. Mindenütt jelenlevő
A mobil eszközök és az internet-hozzáférés fejlesztése a web 3.0 élményt bárhol, bármikor elérhetővé teszi. Az internet már nem csak az asztalon lesz, mint a web 1.0, vagy az okostelefon, például a web 2.0. Mindenható lesz. A web 3.0-t nevezhetjük mindenhol jelenlevő hálónak, mivel a legtöbb dolog online, azaz a dolgok internetével van összekapcsolva.
Lassan elérjük ezt a szintet.
És ezzel el is érkeztünk a blokklánchoz. Ugyanis a web 3.0 alapprotokolja a blokklánc technológia.
Elöljáróban csak annyit, hogy nagyfokú átláthatósága és egyéb jellemzői miatt, igen veszedelmes a status quo szempontjábol. Igen, a fennálló politikai és gazdasági rendszert értem ez alatt globálisan.
Ez a technológia támogatja az úgynevezett peer-to-peer tranzakciókat és kommunikációt, ami azt jelenti, hogy nincs szükség közvetítő platformra vagy közvetítő harmadik félre.
Említettem már, hogy az első nyilvános blokklánc a Bitcoin számára készült, mára azonban a blokklánc alkalmazása és annak lehetőségei messze meghaladják a Bitcoin-ban keletkező genetikáját. Nemcsak a digitális pénzt és a megbízható adatmozgatást és -tárolást támogatja, hanem az értékcserét is az interneten.
Alapvetően nem összetett technológia, de komplex megoldásokat tesz lehetővé, segíthet például megoldani a biztonság körüli nehéz számítástechnikai kihívásokat.
A Bitcoin hatékonyan kiküszöböli a bankok és a pénzügyi közvetítők sokaságának szükségességét, ez nyilván zavaró és sokaknak nem áll érdekében.
A blokklánc arra kényszerít minket, hogy másképp gondolkodjunk a technológiáról, és izgalmas lehetőségeket kínál számos felhasználási esetben és iparágban.
Nézzuk meg néhány jellemző tulajdonságát.
A blokklánc technológia
Tekintsd a blokkláncot úgy, mint egy adatbázist, egy elosztott főkönyvet, egy közös nyilvántartást.
Most képzeld el számítógépek (csomópontok) egyazon blokkláncra csatlakoztatott millióit, amelyek mindegyike rendelkezik a blokklánc (adatbázis) pontos másolatával és így mindegyikének ugyanaz a tranzakciótörténete. Az adatok milliónyi számítógépen vannak tárolva egyazon időben és azokhoz bárki, bármikor hozzáférhet az interneten keresztül.
Amikor résztveszünk egy tranzakcióban, és tegyük fel, hogy vásárolok valamit tőled, akkor ezek az információk rögzítésre kerülnek. A számítógépek (csomópontok) ellenőrzik a tranzakció adatait, majd ha az összes információt ellenőrizték, és minden egyezik, akkor a tranzakció végbemegy. Az informació egy blokkban tárolódik, és amikor további tranzakciókat hajtunk végre, ezek az információk készen állnak és beágyazódnak a főkönyvbe. Mindez sokkal gyorsabban végbemegy, mint a szokásos kereskedelmi ügyleteink.
Minden tranzakciót minden egyes számítógép (csomópont) érvényesít, és ez az adatcsomó a lista következő részévé válik, mintegy folyamatosan frissítve önmagát. Barmikor hozzáadhatunk új adatokat, de a már meglévő megváltozhatatlan.
Egy blokkláncon semmi sem módosítható vagy törölhető. Ez a rendszer természetéből fakadóan lehetetlen. A blokklánc hálózat működése konszenzuson alapul, amely ezen felül minden tizedik percben leellenőrzi magát. Egyfajta digitális értékek önellenőrző ökoszisztémája, a hálózat összeegyeztet minden egyes tranzakciót, ami a tíz perces időközben történik. Ezen tranzakciók csoportjait nevezik „blokkoknak”. Az új blokkok mindig hozzáadódnak a blokklánc végéhez. Tehát ez az oka, hogy blokkláncnak, blokkok láncának hívják.
Amint láthatuk, a tranzakcióban résztvevők már nem csak te és én, emberek, hanem gépek, amelyek egymással közvetlen kapcsolatban állnak (peer-to-peer).
A blokklánc teljesen átlátható (transzparens) és biztonságos, megvesztegethetetlen. Titkosítást (kriptográfia) használ, amely segít az összes tranzakció kódolásában.
A blokklánc megoldja a manipuláció problémáját. Amikor ilyenről beszélek Nyugaton, az emberek azt mondják, hogy bíznak a Google-ban, Facebookban és a bankjaikban. De a világ többi része nem igazán bízik az ilyen szervezetekben és vállalatokban – Elsősorban Afrikára, Indiára, Kelet-Európára és Oroszországra gondolok. Nem a helyeken van a lényeg, ahol az emberek meggazdagodhatnak. A blokkláncban rejlő lehetőségek ott a legnagyobbak, ahol ez a fokú bizalom még nem érte el a nyugati szintet.
Vitalik Buterin, az Ethereum kitalálója
A nyilvános blokklánc úgy decentralizált, hogy ahelyett, hogy egy vállalat vagy kormány lenne a tulajdonosa, mindenkié. Akármi is történik rajta, az érinti a hálózat egészét. Azaz a halózat egésze felügyel, központi felügyelet nélkül.
Akármennyire is forradalminak hangzik, a blokklánc valójában egy mechanizmus, amellyel mindenkit az elszámoltathatóság legmagasabb fokára emelünk. Nincs több elfelejtett utalás, emberi vagy gépi hiba vagy átváltás, amely a résztvevő felek beleegyezése nélkül történik. Ezen felül, a legkritikusabb terület, ahol a blokklánc segítségünkre lehet, az a tranzakciók érvényességének biztosítása, még pedig úgy, hogy nem egy fő regiszterben tartja nyilván a tranzakciókat, de egy összekapcsolt és elosztott regiszterek hálózatán, amelynek részegységei egy biztonságos hitelesítési mechanizmuson keresztül van összekötve.
Ian Khan, TEDx előadó | Író | Technológiai futurista
A blokklánc alkalmazási területei
Egészségügy
Azt hiszem, mindenki, akinek valaha is szüksége volt egészségügyi ellátásra, szembesült már néhány kellemetlenséggel.
Ilyenek lehetnek például az egyes intézmények közötti teljes bizalomhiány, ami késleltetett kommunikációt eredményezhet, vagy az összesített egészségügyi adatok teljes hiánya. Az adatvédelmi aggályokról nem is beszélve.
A blokklánccal lehetőségünk van arra, hogy egyedüli tulajdonosai legyünk az összes olyan adatnak, amelyet születésünktől a mai napig rögzítettek bármely szolgáltatás során, amelyet valaha is igénybe vettünk egy egészségügyi intézményben. Az egyedüli tulajdonosok mi vagyunk, így a döntés a miénk, kivel és milyen adatot szeretnénk megosztani. Akár el is adhatjuk azokat, mondjuk, kutatási célokra.
Amellett, hogy sok projekt kutatási vagy tesztelési szakaszban van vilagszerte, vannak jól működő, ingyenes alkalmazások is.
2017-ben a Taipei Orvostudományi Egyetemi Kórház és a Digital Treasury Corporation (DTCO) operációs rendszerükkel, a phrOS.io néven közösen léptették be az egészségügyet a blokklánc rendszerébe.
A cél az átláthatóság növelése volt az egészségügyi intézmények között azáltal, hogy a beteg összes orvosi információját egy blokkláncra helyezte.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például röntgenképek, valamint különféle információk a beteg állapotáról, az orvosok és maguk a betegek által is, egy mobilalkalmazáson keresztül hozzáferhetőek.
Észtországban van egy Guardtime Health nevű platform, ahol a betegek, az egészségügyi szolgáltatók, a szabályozó hatóság és mások megoszthatják az egészségügyi adatok egyetlen, megváltoztathatatlan másolatát.
A rendszer kriptográfiai bélyegzővel „írja alá” a hálózat minden egyes adatát, lehetővé téve az egyes darabok eredetének nyomon követését. Így minden hackertámadás vagy korrupciós kísérlet azonnal, valós időben észlelhető a blokklánc átláthatóságának köszönhetően.
Amint a fentiekből látható, a blokklánc alkalmazása az egészségügyben potenciálisan átalakíthatja az egész szektort. A kihívás most az, hogy az egészségügyi szolgáltatók szélesebb körben használják a blokklánc-rendszereket, ami megkönnyítheti az egész egészségügyi rendszer fejlődését.
Oktatás
A blokklánc legígéretesebb felhasználása a felsőoktatásban az oklevelek, diplomák és egyéb formális képesítési bizonyítékok „nyilvántartásának” átalakítása. Ezeknek a dokumentumoknak a blokkláncon történő rögzítése szükségtelenné teszi például egy tanusítvány harmadik fél általi érvényesítését.
A blokkláncon könnyebbé válik az oktatási intézmények akkreditációja is, ami sok országban bonyolult és időigényes folyamat.
A technológia kiválóan alkalmas a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó problémák megoldására is. Például blokkláncot használnak annak meghatározására, hogy egy ötlet vagy találmány egyedi-e, valamint regisztrálják a szerzői jogokat és a szabadalmakat.
Csakúgy, mint az egészségügy területén, fontos felhasználási terület az egész életen át elért összes oktatási eredmény rögzítése. Ez a megoldás csökkentené az önéletrajz-hamisítást, egyszerűsítené az egyetemek közötti hallgatói transzfereket, csökkentené a tanúsítás teljes költségét, és kevésbé bonyolítaná az államok és országok közötti mozgást.
2014-ben a new york-i King’s College lett az első akkreditált amerikai intézmény, amely fizetésként elfogadja a Bitcoint, megszüntetve a hallgatók által korábban felszámított hitelkártya-tranzakciós díjakat. Ez jó példa arra, hogy a blokkláncot hogyan lehetne felhasználni a felsőoktatásban új digitális eszközök létrehozására és kereskedelmére.
Ingatlanügyek
Az ingatlanszektor hatalmas mértékben hozzájárul egy ország gazdasági növekedéséhez. Minél robusztusabb egy ország földgazdálkodási rendszere, annál inkább befolyásolja a nemzet GDP-jét. Ezért lenne szükség egy, költséghatékony, átlátható és biztonságos rendszer létrehozására.
A technológiai fejlődés ellenére a legtöbb országban az ingatlan-nyilvántartást mindig papíron vezetik. Ez azonban számos veszélyt rejt magában. 2010-ben például Haitin egy katasztrofális pusztító földrengés megsemmisítette az ország teljes ingatlan-nyilvántartását, és a mai napig nem sikerült teljesen helyreállítani.
A svéd földhivatal blokklánc alapú nyilvántartásával például órákra csökkentette egy ingatlan értékesítés ügyintézéséhez szükséges időt, amely általában három hónaptól hat hónapig tart. A vevőnek és az eladónak pedig nem kell Svédországban tartózkodnia a tranzakció megvalósulásához.
A Rentberry nevű ingatlanügynökség, amely New York, London és Róma mellett Budapesten is elérhető, szintén blokkláncot használ, hogy megkönnyítse a bérleti díj átutalását vagy a lakásvásárlást.
A fentiek csak néhány példa a blokklánc alkalmazási lehetőségeire, valójában a potenciál végtelen. Sok országban sikerrel alkalmazzák a közigazgatás területén, különös tekintettel a közszolgáltatásokra. Valódi demokráciát jelent, ahol a közvetítő cégek, intézmények, hivatalok kiiktatásával rengeteg időt és pénzt spórolhatnánk.
Említhetném azonban a választás intézményének blokkláncra adaptálását vagy éppen a közpénzek kezelését, akár egy egész ország költségvetésének transzparens nyilvántartását és bárki általi nyomonkövethetőségét.
Arra a kérdésre, hogy a legtöbb országban – köztük Magyarországon is – miért várat magára a blokklánc technológia intézményesített használata, szerintem mindenki sejti a választ.