10 érdekesség, amit a Bitcoinról tudnod kell
Az én első találkozásomat a Bitcoin-nal és a blokklánc technológiával már elmeséltem a Beköszönőben. Nem tagadtam, hogy több hónapba telt, mire elkezdtem felcsipegetni a morzsákat. Hogy Neked picivel talán könnyebb legyen, összegyűjtöttem 10 érdekességet a Bitcoinrol, ami segíthet a megértésben.
1. Satoshi Nakamoto, a Bitcoin atyja
Satoshi Nakamoto kiléte ismeretlen. Pár véletlen egybeesés arra enged következtetni, hogy ő valójában Dorian Satoshi Nakamoto, japán-amerikai származású férfi, a los angeles-i Temple Cityből. Az egyik ilyen véletlen egybeesés az, hogy bizonyos Hal Finney informatikus, aki történetesen az úriember szomszédja, elsőként vett részt Bitcoin tranzakcióban. Dorian Satoshi Nakamoto azonban újra és újra tagad.
Az összeesküvés-elméletek hívei úgy vélik, hogy négy technológiai óriás kreálta elterelésből a személynevet, ami az első vállalat nevének első két betűjéből, valamint a fennmaradó három vállalat nevének első négy betűjéből származik:
Samsung: SA
Toshiba: TOSHI
Nakamichi: NAKA
Motorola: MOTO
2. A Bitcoin ‘Whitepaper’ 2008-ban jelent meg
Nakamoto 2008. október 31-én publikált Bitcoin: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer című munkájában vázolja fel, hogy mi is az a Bitcoin és hogyan működik. A bevezetőben arról ír, hogy ‘az internetes kereskedelem az elektronikus kifizetések feldolgozásánál szinte kizárólag pénzügyi intézményekre mint megbízott harmadik személyekre hagyatkozik’.
Ezzel szemben a Bitcoin egy olyan elektronikus, tisztán peer-to-peer alapú készpénz, amely lehetővé tenné az online kifizetések küldését az érintett felek között anélkül, hogy arra egy pénzügyi intézményt kellene igénybe venni.
A teljes mű itt olvasható.
“Érdekességképpen képzelj el egy olyan nemesfémet, amely annyira szűkös, mint az arany, viszont a következő tulajdonságokkal rendelkezik: unalmas, szürke színű, nem vezeti jól az elektromos áramot, nem különösebben erős […], nem használható semmilyen gyakorlati vagy díszítési célra…de van egy különleges és varázslatos tulajdonsága: kommunikációs csatornán szállítható”
Satoshi Nakamoto
3. Bitcoin Pizzanap, május 22.
Történetesen az első ismert személy, aki 2010. május 22-én kereskedelmi ügyletben használta a Bitcoint, a magyar származású és Amerikában élő Hanyecz László volt. Ezt az eseményt napjainkban Bitcoin Pizzanapként emlegetik.
A Bitcoin akkoriban valamivel több, mint egy éves volt. A két pizza csupán 25 dollárba került, Hanyecz 10 000 Bitcoint fizetett a két pizzáért, amit körülbelül 41 dollárra becsültek.
Mára ezeket a pizzákat nevezhetjük a legdrágább tésztáknak, amelyeket valaha eladtak. Mai árfolyamon – kapaszkodj meg – 110,811,240,000 magyar forintért.
Valójában ez egy nagy – immár történelmi – pillanat volt a kriptovaluták számára, mivel ez volt az a tranzakció, amely értéket adott a Bitcoin számára. Enélkül talán a Bitcoin ma semmit sem érne.
4. Maximális darabszáma 21 millió
Nakamoto úgy alkotta meg a Bitcoint, hogy annak valaha létező maximális és teljes mennyisége 21 millió. Jelenleg 18 615 981,25 Bitcoin létezik. Ha kíváncsi vagy arra, hogy maga a Mester mennyit birtokolhat, egyesek szerint Satoshi körülbelül 900 000 Bitcoinnal (BTC) rendelkezik. Ez a szám azonban erősen vitatott, egyesek szerint hozzávetőlegesen 300 000 Bitcoin-ja van.
A Bitcoint azonban nem nyomtatják, hanem ‘felfedezik’. Egymással versengve világszerte számítógépek milliói „bányásszák”. A bányászat Bitcoin esetében természetesen nem hagyományos bányászatot jelent.
Összehasonlítva a jelenlegi eletronikus pénzrendszerrel ez úgy néz ki, hogy amikor például hitelkártyával fizetünk valahol, ezt a tranzakciót fel kell jegyezni és igazolni kell. Ezt a kártya kibocsátója végzi el (Visa, MasterCard stb.). Igy a hatályos bankrendszerben végbemenő összes tranzakció egy centralizált – központosított – rendszerben van feljegyezve. Ennek köszönhetően ez a rendszer meglehetősen érzékeny a manipulációra.
Ezzel szemben a Bitcoin esetében, nincs egy centralizált rendszer, amely jóváhagyja a tranzakciókat. Ezt a munkát végzik a bányászok, melynek jutalma a Bitcoin.
Ez persze egy rendkívül egyszerű magyarázat, bővebb információt találsz itt és itt.
5. Fizetésre, tárolásra: digitális pénztárca
A Bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő illetve a fogadó bitcoincíme szükséges.
A Bitcoin pénztárca tulajdonképpen egy program Bitcoinok küldésére és fogadására. Egyszerűen úgy tudnám leírni, hogy ugyanúgy működik, mint az email.
Ahhoz, hogy email-t küldjünk vagy fogadjunk szükségünk van egy programra – például a Gmail-re. Nos ugyanez a helyzet a Bitcoinnal is. Ahhoz, hogy Bitcoint fogadjunk szükségünk van egy egyedi címre, amelyet megoszthatunk azzal, aki Bitcoint akar küldeni nekünk. A program pedig amit használunk, a blokklánc.
Eltérés az email címhez képest az, hogy egy Bitcoin pénztárca cím, így néz ki:
1BvBMSEYstWetqTFn5Au4m4GFg7xJaNVN2
Fontos különbség még, hogy email címünkhoz mi választhatjuk meg a jelszót, Bitcoin pénztárca esetén ezt véletlenszerűen választja ki a rendszer. Ezt a jelszót privát kulcsának hívják, és – hasonlóan az e-mail jelszóhoz – soha nem szabad megosztani senkivel.
6. Az első decentralizált digitális valuta
De mit is jelent ez?
A fiat valuta más néven pénz, értéket képvisel. Pénzt adunk vagy kapunk annak az értéknek (árunak, szolgáltatásnak) fejében, amit cserébe kapunk, igaz? A pénz attól fizetési eszköz, mert a csereeszköz használata jogilag érvényes tranzakciót hoz létre. Pénz az, amit a piac annak fogad el. A modern pénz lényegében egy emberek között kötött bizalmi egyezmény. Fizikai valójában nem, csak szimbolikusan bír értékkel, értéket csupán az emberek bizalma ad neki. Az emberek bizalma pedig végső soron az állam általi támogatottságban (kibocsátásban) rejlik.
A decentralizált Bitcoin azt jelenti, hogy nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, sem egyéb megbízható harmadik féltől. Az adatbázis (blokklánc) tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja. Ez pedig lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését.
7. Közel 14 ezer Bitcoin ATM világszerte
2015. márciusában a Bitcoin ATM-ek száma világszerte 348 volt. Ez a szám ma közel 14 ezer.
A legtöbb Bitcoin ATM-et 2020. júliusáig az Egyesült Államokban regisztrálták. Összességében az ATM-ek körülbelül 83 százaléka koncentrálódik Észak-Amerikában.
Az ATM-eknek két fő típusa van: az alapszintűek, amelyek Bitcoin vásárlást tesznek lehetővé a felhasználók számára, és a bonyolultabbak, amelyek adásvételt is lehetővé tesznek.
A magyarországi Bitcoin ATM-ek listáját itt találod.
8. A Bitcoin nem egyenlő a blokklánccal
A Bitcoin nem maga a blokklánc. A Bitcoin valójában a blokkláncra épült, és azt „csak” mögöttes technológiának használja.
A Bitcoin kriptovaluta, míg a blokklánc egy elosztott adatbázis.
A Bitcoin a blokklánc technológiával működik, de a blokklánc a Bitcoinon kívül, számos felhasználási lehetőséget kínál.
A Bitcoin elősegíti az anonímitást, míg a blokklánc az átláthatóságról szól.
Az első nyilvános blokklánc azonban a Bitcoin számára keszült.
9. Fizethetsz vele
Online és fizikai áruházakban is fizethetünk már Bitcoinnal.
Nap mint nap egyre több kereskedő fogadja el a Bitcoint. Csupán néhány példát említve a Microsoft, a Starbucks, a Whole Foods, a KFC Canada, az Expedia, MOL (Horvátország). A magyarországi elfogadóhelyek listája pedig itt olvasható.
A Bitcoin tömeges alkalmazása közelebb van, mint gondolnánk. Ezért is jó, ha tisztában vagy vele.
10. A nagy kripto összeomlás éve – 2018
2018, a nagy kripto összeomlás (Great Crypto Crash) éve volt.
2017. decemberében egy Bitcoin 19 783 dollárt ért, ami az addigi legmasabb váltási érték volt. Öt nappal később azonban 11 000 dollár alá esett, 2018 februárjára a felére csökkent és végül elérte a 6000 dolláros mélységet. 2018 végén kicsivel haladta csak meg a 3000 dollárt. Manapság 37 000 dollár körül mozog, és menetel felfelé.
A Bitcoin árfolyama – és ezzel együtt népszerűsége – eddig soha nem látott magasságokat ér el. Sokan azt mondjak, hogy ez még csak a kezdet. Az elmúlt hónapokban több nagy nemzetközi cég vásárolt együttesen több száz millió dollár értékben Bitcoint . Mindeközben az érdeklődés a kiskereskedelemben is jelentősen megugrott.
Ugyanakkor folyamatosan számos kritika éri, jogi, gazdasági, technológiai megfontolások alapján egyaránt. A média rendületlenül azt promótálja, hogy a névnélküliség kiváló terep a bűnözők számára. Halkan jegyzem meg, hogy a névnélküliség mindaddig érvényesül, amíg nem kívánjuk átváltani Bitcoinjainkat valamely hagyományos valutára, euróra, dollárra vagy akár forintra. Ezt ugyanis csakis szigorúan szabályozott keretek között tehetjük meg, ügyfél azonosítást követően.
A másik – gyakran elhangzó – vád, mely szerint a Bitcoin veszélyes, mert pénzmosásra és adóelkerülésre használt eszköz. Nos ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a hagyományos valutákat évszázadok óta használják sikeresen ilyen és ezekhez hasonló bűncselekményekre, jól bevált módszerekkel.