A dél-afrikai vállalkozó Elon Musk a Tesla Motors és a SpaceX megalapítójaként ismert, amely 2012-ben mérföldkőnek számító kereskedelmi űrhajót indított.
De ki is Elon Musk valójában? Őrült zseni, az igazi Vasember, vagy kőkemény üzletember?
Elon Musk dél-afrikai születésű amerikai vállalkozó és üzletember, aki 1999-ben megalapította az X.com-ot (amelyből később a PayPal lett), 2002-ben a SpaceX-et, 2003-ban pedig a Tesla Motors-t. Musk a húszas évei végén lett multimilliomos, amikor eladta Zip2 nevű induló cégét a Compaq Computers egyik részlegének.
Musk 2012 májusában került a címlapokra, amikor a SpaceX elindított egy rakétát, amely az első kereskedelmi járművet juttatta volna el a Nemzetközi Űrállomásra. Portfólióját 2016-ban a SolarCity megvásárlásával erősítette meg, és azzal, hogy Donald Trump elnök kormányának első napjaiban tanácsadói szerepet vállalt, megszilárdította az iparág vezetőjeként való tekintélyét.
A hírek szerint 2021 januárjában Musk megelőzte Jeff Bezost a világ leggazdagabb embereként.
Gyermekkora
1971. június 28-án született a dél-afrikai Pretoriában. Gyermekkorában, annyira elmerült a találmányokról való ábrándozásaiban, hogy szülei és orvosai vizsgálatot rendeltek el a hallásának ellenőrzésére. Szülei válása idején – 10 éves korában – nagy érdeklődést mutatott a számítógépek iránt. Megtanult programozni, és 12 éves korában eladta első szoftverét: az általa készített Blastar nevű játékot.
Az általános iskolában befelé forduló gyerek és könyvmoly volt. Egészen 15 éves koráig zaklatták, majd megtanulta, hogyan védje meg magát karatéval és birkózással.
Musk édesanyja, Maye Musk kanadai modell és a legidősebb nő, aki valaha Covergirl-kampányban szerepelt. Volt olyan szakasza életének, hogy egy időben öt munkahelyen dolgozott, hogy eltartsa a családját.
Édesapja, Errol Musk egy gazdag dél-afrikai mérnök.
Kora gyermekkorát két testvérével, Kimballal és Toscával töltötte Dél-Afrikában.
Tanulmányai
17 évesen, 1989-ben Kanadába költözött, hogy a Queen’s University-re járjon, és elkerülje a kötelező dél-afrikai katonai szolgálatot. Musk még abban az évben megkapta a kanadai állampolgárságot, részben azért, mert úgy érezte, hogy így könnyebb lenne megszereznie az amerikai állampolgárságot.
1992-ben elhagyta Kanadát, hogy üzleti és fizikai tanulmányokat folytasson a Pennsylvaniai Egyetemen. Közgazdaságtudományi alapdiplomát szerzett, majd maradt egy második alapdiploma megszerzésére fizikából.
Miután elhagyta a Penn Egyetemet, a kaliforniai Stanford Egyetemre ment, hogy energiafizikából doktoráljon. Két nap után azonban otthagyta a Stanfordot és 1995-ben elindította első cégét, a Zip2 Corporationt. Musk 2002-ben végül megkapta az amerikai állampolgárságot.
Vállalatai
Zip2 Corporation
1995-ben testvérével, Kimbal Muskkal közösen indította el első cégét, a Zip2 Corporationt. Az online városkalauzként működő Zip2-t 1999-ben a Compaq Computer Corporation egyik részlege 307 millió dollárért készpénzben és 34 millió dollárért részvényopciókban vásárolta meg.
PayPal
1999-ben Elon és Kimbal a Zip2 eladásából származó pénzből megalapította az X.com-ot, egy online pénzügyi szolgáltatásokkal/fizetésekkel foglalkozó vállalatot. A következő évben az X.com felvásárlása vezetett a mai PayPal létrehozásához. 2002 októberében Musk megkereste első milliárdját, amikor a PayPal-t az eBay 1,5 milliárd dollárért – részvényekben – felvásárolta.
SpaceX
2002-ben alapította harmadik cégét, a Space Exploration Technologies Corporation-t, azaz a SpaceX-et, azzal a szándékkal, hogy űrhajókat építsen kereskedelmi célú űrutazáshoz. A SpaceX 2008-ra már jól megalapozott volt, és a NASA megbízta a céget a Nemzetközi Űrállomás teherszállításának lebonyolításával – a jövőben az űrhajósok szállítását is tervezik -, amivel a NASA saját űrsikló-misszióit kívánta felváltani.
Falcon 9 rakéták
2012. május 22-én Musk és a SpaceX történelmet írt, amikor a vállalat Falcon 9 rakétáját pilóta nélküli kapszulával indította az űrbe. A járművet a Nemzetközi Űrállomásra küldték 1000 fontnyi ellátmánnyal az ott állomásozó űrhajósok számára. Ez volt az első alkalom a világtörténelemben, hogy egy magáncég űrhajót küldött a Nemzetközi Űrállomásra.
“Nagyon szerencsésnek érzem magam. … Számunkra ez olyan, mintha megnyertük volna a Super Bowlt”.
Elon Musk
2017 márciusában a SpaceX sikeres próbarepülést és leszállást hajtott végre egy újrafelhasználható alkatrészekből készült Falcon 9 rakétával, ami megnyitotta az utat a megfizethetőbb űrutazás előtt.
BFR-küldetés a Marsra
2017 szeptemberében Musk bemutatta a BFR (a “Big F—ing Rocket” vagy a “Big Falcon Rocket” rövidítése), egy 31 hajtóműves behemót – amelynek a tetején egy legalább 100 ember szállítására alkalmas űrhajó állna – frissített tervét. Elárulta, hogy a SpaceX célja, hogy a járművel 2022-ben elindítsa az első teherszállító küldetéseket a Marsra, a vörös bolygó kolonizálására irányuló átfogó céljának részeként.
Starlink internetes műholdak
2018 március végén a SpaceX engedélyt kapott az amerikai kormánytól arra, hogy alacsony pályára állítson egy flottányi műholdat internetszolgáltatás nyújtása céljából. A Starlink névre keresztelt műholdas hálózat ideális esetben elérhetőbbé tenné a szélessávú szolgáltatást a vidéki területeken, ugyanakkor fokozná a versenyt a sűrűn lakott piacokon, amelyeket jellemzően egy vagy két szolgáltató ural.
Tesla Motors
Musk társalapítója, vezérigazgatója és terméktervezője a Tesla Motorsnak, a 2003-ban alapított vállalatnak, amely megfizethető árú, tömegpiaci elektromos autók, valamint akkumulátoros termékek és napelemes tetők gyártásával foglalkozik. Musk felügyeli a vállalat termékeinek teljes termékfejlesztését, mérnöki munkáját és tervezését.
A 2020-ban megjelent Roadster a valaha gyártott leggyorsabb szériaautó, 0-ról 100-ra 1,9 másodperces idejével.
SolarCity
2016 augusztusában, Musk folyamatos törekvésében, hogy a fenntartható energiát és termékeket népszerűsítse és előremozdítsa a szélesebb fogyasztói bázis számára, egy 2,6 milliárd dolláros üzletet szilárdított meg, amelyben egyesíti az elektromos autókat és a napenergiát gyártó cégeit. Az általa vezetett Tesla Motors Inc. bejelentette a SolarCity Corp. megvásárlását, egy olyan vállalatot, amelyet Musk 2006-ban segített unokatestvéreinek elindítani. Mindkét vállalatban többségi részvényes.
“A napenergia és a tárolás akkor a legjobb, ha kombinálják őket. Egyetlen vállalatként a Tesla (tárolás) és a SolarCity (napenergia) teljesen integrált lakossági, kereskedelmi és hálózati méretű termékeket hozhat létre, amelyek javítják az energiatermelés, -tárolás és -fogyasztás módját”
– olvasható a Tesla honlapján az üzletről szóló közleményben
A Boring Company
2017 januárjában Musk elindította a The Boring Company nevű céget, amely alagutak fúrásával és építésével foglalkozik az utcai forgalom csökkentése érdekében. Egy próbaásással kezdte a SpaceX Los Angeles-i ingatlanán.
Az év októberének végén Musk az Instagram-oldalán tette közzé az első fotót a cége előrehaladásáról. Azt mondta, hogy az 500 láb hosszú alagút, amely általában a 405-ös autópályával párhuzamosan futna, körülbelül négy hónap alatt érné el a két mérföldes hosszúságot.
2019 májusában az immár TBC néven ismert vállalat 48,7 millió dolláros szerződést kapott a Las Vegas-i Kongresszusi és Látogatói Hatóságtól egy földalatti Loop-rendszer kiépítésére, amely a Las Vegas-i Kongresszusi Központ körül szállítja az embereket.
Találmányok és innovációk
Hyperloop
2013 augusztusában Musk közzétette a “Hyperloop” nevű új közlekedési forma koncepcióját, egy olyan találmányt, amely elősegítené a nagyvárosok közötti ingázást, miközben jelentősen lerövidítené az utazási időt. A Hyperloop ellenáll az időjárásnak, és megújuló energiával működik, alacsony nyomású csövek hálózatán keresztül, több mint 1000 km/órás sebességgel hajtaná az utasokat a kapszulákban. Musk megjegyezte, hogy a Hyperloop hét-tíz évbe telhet, mire megépül és használatra kész lesz.
Mesterséges Intelligencia és Neuralink
Musk érdeklődést mutat a mesterséges intelligencia iránt, és társelnöke lett az OpenAI nonprofit szervezetnek. A kutatócég 2015 végén indult azzal a kimondott küldetéssel, hogy az emberiség javára fejlessze a digitális intelligenciát.
2017-ben arról is beszámoltak, hogy Musk támogatja a Neuralink nevű vállalkozást, amely az emberi agyba beültethető eszközöket kíván létrehozni. Ezek az eszközök segítenek az embereknek a szoftverekkel való egyesülésben. Egy 2019. júliusi beszélgetés során bővebben is kifejtette a cég előrehaladását, elárulva, hogy eszközei egy mikroszkopikus méretű chipből állnak majd, amely Bluetooth-on keresztül csatlakozik egy okostelefonhoz.
Családi élete
Musk kétszer volt házas. Justine Wilsont 2000-ben vette feleségül, a párnak hat közös gyermeke született. Első fiuk 2002-ben 10 hetes korában meghalt hirtelen csecsemőhalál szindrómában. Musknak és Wilsonnak további öt közös fia született: az ikrek Griffin és Xavier (2004-ben születtek), valamint a hármasikrek Kai, Saxon és Damian (2006-ban születtek).
A Wilsontól való vitatott válás után Musk találkozott Talulah Riley színésznővel. A pár 2010-ben házasodott össze. 2012-ben szakítottak, de 2013-ban újra összeházasodtak. Kapcsolatuk végül 2016-ban válással végződött.
Musk 2018 májusában kezdett el randizni a zenész Grimes-szel (született Claire Boucher). Abban a hónapban Grimes bejelentette, hogy a nevét “c”-re, a fénysebesség szimbólumára változtatta, állítólag Musk biztatására. A rajongók bírálták a feminista előadót, amiért egy olyan milliárdossal randizik, akinek a cégét szexuális zaklatás vádjai között “ragadozó zónának” nevezték.
Grimes 2020. május 4-én adott életet fiuknak, Musk pedig bejelentette, hogy a fiúnak az “X Æ A-12” nevet adták. Később a hónap folyamán, miután arról számoltak be, hogy Kalifornia állam nem fogadja el a számmal ellátott nevet, a pár közölte, hogy megváltoztatják fiuk nevét “X Æ A-Xii”-re.
Kalandos élet valljuk be. Annyi biztos, hogy Elon bármihez is nyúl abból arany lesz. Mint napjaink egyik legjelentősebb feltalálója és üzletembere, nem mehetünk el mellette szó nélkül.
forrás: https://www.biography.com/