Figyelem! Az alábbi cikk egy része a szerző saját véleményét és tapasztalatát tükrözi és nélkülöz mindenféle tudományos kutatást. Lehet, hogy nem is kell komolyan venni, csak el kell olvasni.
A kérdés, amelyet feltettem magamnak az, hogy ki a tipikusnak mondható, kriptovalutába fektető egyed 2021-ben? A kripto archetípus, ha úgy tetszik.
2018 óta figyelem és veszek aktívan részt a blokklánc és kripto-szcéna kibontakozásában Máltán, sok emberrel találkoztam a világ minden részéről. Volt aki szakértőnek hívta magát (önmagában értelmezhetetlen egy ilyen fiatal iparágban), volt aki befektetőnek (mert €100-ért vett Bitcoint) és volt aki egyenesen gurunak (bármit jelentsen is ez).
Egy dolog azonban közös volt bennük. Egyikőjük sem volt a vállalati környezetben általam jól megszokott, karót nyelt és láthatóan túlhajszolt öltönyös üzletember. Inkább laza, rövidgatyás napbarnított, közvetlen és egészségesnek tűnő férfiak a 30-as éveik közepe, vége felé járva. Többnyire magányos farkasok, vagy nagy városi nagymenők, esetleg kockafejek, akik menő penthouse-okban laknak és a Tinderen ismerkednek.
Az utóbbi időben sok vita folyt a bitcoin közösség kommunikációs taktikájáról. Bennfentesek úgy vélik, hogy a bitcoinosok a legképzettebb elmék a pénzügyekkel, a technológiával és az innovációval kapcsolatban. A kívülállók viszont valami egészen mást látnak. Olyan emberek csoportját látják, akik bigott bitcoin-hívőknek tűnnek és akik mémekkel, lézer szemekkel és agresszív, határozott véleménnyel kommunikálnak. Mindkettő állítás helyes.
Valójában a kripto közösség tele van olyan emberekkel, akik éveket szenteltek több tudományág kereszteződésének megértésére, ideértve a gazdaságot, a pénzügyeket, a technológiát, a kriptográfiát, a geopolitikát, a játékelméletet és még sok mást. Nemcsak megszerezték az ismereteket, de ezeket az ötleteket kipróbálták a való világban is.
A kívülállók azonban nem értik a kripto közösség zsenialitását. A Bitcoin, és a kripto közösség versenyez, sőt harcot folytat társadalmunk legelismertebb intézményeivel szemben. Akár a Federal Reserve-ről, a kincstárról, bármelyik ország kormányáról vagy a nagy pénzintézetekről beszélünk, ezek a szervezetek büszkék arra, hogy elitek. Öltönyüket és nyakkendőjüket olyan arroganciával viselik, amellyel szembesülve sokaknak kinyílik a bicska a zsebében.
A fricska ezzel a sznobizmussal szemben az, hogy a kripto közösség olyan játékot választott, amelyben az elit nem vehet részt.
Egészen a közelmúltig az egyetlen alkalom, amikor újságírók vagy televíziós műsorok készítői beszélni akartak a kriptogazdaságban résztvevőkkel, az volt, hogy gúnyolódjanak rajtuk vagy támadják őket. A nagy (és híres) vállalatok kriptovalutába invesztálásával és a világ kormányainak digitális valuták irányába való nyitásával a kocka fordulni látszik.
A kripto közösség azonban nem haragtartó és nem igazán foglalkozik ezekkel a rövid távú kihatásokkal. Ugyanakkor közvetlen kapcsolatot épített ki a tömegekkel a világ minden zugából a közösségi médián keresztül. Twitter. Reddit. Telegram. Podcastok. Instagram. Facebook.
24 óra nem telhet el az interneten anélkül, hogy szembe jönne velem – vagy veled – a közösség által létrehozott tartalommal.
Miért olyan fontosak például a lézer szemek? Könnyű – a mémek az üzenet. Része az információs hadviselésnek, amelyre az elit és az intézményrendszer nem tud reagálni.
Semmi esély. Az EU-tól a kormányok tagjain át a bankokig csak ülnek és figyelnek. Ha úgy döntenek, hogy tudomásul veszik és válaszolnak, azzal csak a kriptot és a hozzá tartozó közösséget legitimálják. Ha továbbra is figyelmen kívül hagyják, a kriptosok fogják irányítani a nyilvános kommunikációt, és egyre több embert toboroznak, hogy megértsék világnézetüket.
Ezt az információs felkelést valószínűleg utólag úgy fogják elemzni, mint az emberiség történelmének egyik legfontosabb pszichológiai műveletét. Az interneten idegenek milliói koordinálják egy pénzügyi eszköz beillesztését a lakossági befektetők portfólióiba, a vállalati mérlegbe, a pénzügyi intézmények termékterveibe és végül a jegybanki tartalékokba.
A kripto közösség az internetes kultúrát és a digitális bennszülöttek nyelvét beszéli, amit az elit nem feltétlenül ért. A pénzügyi vagy kormányzati szervezeteket, intézményeket vezető emberek fele azt sem tudja, mi az a mém, nemhogy válaszuk lenne rá.
Az elit azt mondja, hogy öltönyöt és nyakkendőt kell viselni az üzleti megbeszéléseken. Megmagyarázzák, hogy a bitcoin csak akkor fogadható el, ha a lézer szemek és mémek eltűnnek. De függetlenül attól, hogy bennfentesek vagy kívülállók mit mondanak, a kripto továbbra is a figyelem középpontjában áll az információs felkelés révén.
Szerepüktől függetlenül részt vesznek az információs felkelésben. És ellentétben az intézményrendszerek szereplőivel nem kell engedélyt kérniük senkitől, hogy beszéljenek. Sőt, sokkal nagyobb és autentikusabb hallgatósággal rendelkeznek, akik értik is, amiről beszélnek.
Kiváncsi lennék, hány ember érti a hagyományos bankrendszer működését, vagy csak elfogadja, mert túl régóta szajkózzák, hogy ez van. És nincs alternatíva, ez a jó.
Sokan kérdezhetnék erre, miért is kéne az átlagembernek értenie a hagymányos bankrendszer működését. De hát nem pénzből élünk? Nem mindenki ezt tekinti tehetsége és sikere értékmérőjének? Társadalmi pozíciója szilárd bástyájának? És mégis a pénzügyi műveltség, mint olyan, különösen Magyarországon nem létezik. Nem ezt kéne az iskolában tanulni?
A kriptosok minden nappal nagyobbak, erősebbek és decentralizáltabbak.
Ugyanakkor az elmúlt 1-2 évben óriási átrendeződés figyelhető meg a kripto iránt érdeklődők körében. Az Egyesült Királyságban a Gemini végzett egy kutatást a felhasználói körében, annak kiderítése érdekében, hogy ki az átlagos felhasználójuk.
Ez azt jelenti, hogy öt felhasználó közül 2 nő.
Azok a válaszadók is akik azt mondták, hogy beruházást terveznek, szinte teljesen azonos arányban nők (40%). Úgy tűnik, hogy a férfiak uralma napjainkra ezen a területen véget ér.
18 és 44 éves kor között nagy az érdeklődés a kriptopénzek iránt, ám ez az érdeklődés 45 éves kor után hirtelen eltűnik.
Ami a befektetett összegeket illeti, a férfiak az összes értéktartományban többet tartanak, mint a nők, kivéve az egyiket. Az £1.001 és £5.000 közötti teljes részesedés kategóriában a nők a teljes tulajdon 53,5% -át teszik ki. A férfiak a második legmagasabb kategóriában, £5001–£10 000 közötti tartományban 77,8% -kal, a legmagasabb kategóriában pedig £10 001 + 65,9% -kal meghaladják a nőket.
Az életviteli adatok vizsgálata megkérdőjelezi azokat a tulajdonságokat is, amelyeket a múltban igaznak fogadtunk el.
Először is, a kripto tulajdonosok nagy hányadának legalább egy gyermeke van (34,1%), legtöbbjük (56,9%) valójában kapcsolatban él (vagy házasok), egyedülállóak csupán a válaszadók 34,5% -a.
Egy másik érdekesség, hogy a válaszadók között kevésbé valószínű, hogy saját otthonnal rendelkeznek (58,4%).
Ennek persze lehet az is az oka, hogy azok az emberek akik már rendelkeznek egyéb befektetésekkel – jelen esetben ingatlannal – nem kacsintgatnak olyan bizonytalan befektetés felé, mint a kripto.
Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a járvány jelentősen felgyorsította a kripto elterjedését, de nem feltétlenül pusztán a makroszintű pénzügyi helyzet változásainak kollektív megértése miatt.
Például, bár sok embert hátrányosan érint, mégis vannak, akik folytathatták a munkájukat de azt tapasztalták, hogy jelentősen csökkentették az általános költségeiket, mivel otthonról dolgoztak.
Nincs benzin vagy utazási költségük, semmilyen járulékos dolog, például kávézás vagy egy ital munka után, olcsóbb ebéd otthon, nincsenek szórakozási költségek stb. Ez hosszú távon azt jelenti, hogy az emberek jelentős csoportjának többletjövedelme van, valószínűleg életükben először. Lehetséges, hogy e pénz egy része új, könnyebben megszerezhető befektetési formákba került, például kriptovalutákba? Talán.
Hasonló érdekesség figyelhető meg az iskolázottság szemszögéből. Azt gondolhatjuk, hogy a befektetők túlnyomó többségének jelentősen magasabb az iskolai végzettsége, diplomákkal és egyéb pénzügyi szakképesítésekkel rendelkeznek. A kutatás azonban egyértelműen jelezte, hogy ez már nem így van.
Valójában a befektetők kevesebb, mint egyharmada (29,1%) rendelkezik alapképzéssel vagy azzal egyenértékű diplomával, míg valamivel több mint fele (50,1%) egyáltalán nem rendelkezik egyetemi vagy felsőfokú végzettséggel.
Még a hibahatár megengedése mellett is elég egyértelmű megfigyelni, hogy a felsőoktatási szint nem garantálja a megnövekedett hajlandóságot a kriptovaluta megvásárlására.
Foglalkoztatás szempontjából a legtöbb tulajdonos nem meglepő módon teljes munkaidőben (64,4%), további 11% pedig részmunkaidőben foglalkoztatott. Azok az iparágak azonban, amelyekben ezeket az embereket alkalmazzák, nem azok, mint amire először számítanánk.
Végezetül a kutatás utolsó – számomra – érdekes megállapítása az, hogy a kriptovaluta jelenlegi és potenciális befektetőinek jelentős része (62,5%) általában az új technológiák korai alkalmazói is.
Ezek a technológiák magukban foglalják az okos készülékeket, az otthoni asszisztenseket, az okos biztonságot és egyéb kiegészítőket, de messze a legszembetűnőbb azok száma, akik elektromos vagy hibrid járművel rendelkeznek. Ez a különbség valószínűleg valamilyen módon megmagyarázza a kriptovalutákat birtokló emberek pszichológiáját azzal kapcsolatban, hogy előre tekintenek és befogadják ezt a fajta jövőt.
A másik dolog az, hogy a kriptovalutákba történő befektetés hogyan hat az emberek megtakarítási döntéseire. Az nyilvánvaló, hogy a jelenlegi és a korábbi befektetők egyaránt nagyobb valószínűséggel növelték megtakarításaikat és befektetéseiket az elmúlt hónapokban.
Ha figyelembe vesszük azokat a negatív gazdasági hatásokat, amelyeket a COVID-19 általában az emberekre kényszerített, ez lenyűgöző eredmény. Nem csak ez, de ugyanabba a csoportba tartozó emberek is nagyobb valószínűséggel kívánják növelni a megtakarításokat és a beruházásokat az elkövetkező évben.
Lehetséges, hogy ha megteszed az első lépést, és időt valamint pénzt fektetsz a kriptóba, egyszerűen túl nehéz visszatérni a dolgok “régi módjaihoz”?
Nem tudom.